A projektben megtörtént az eszközbeszerzés a gyermekek ellátásában használt különböző terápiás eljárások és fejlesztő (pedagógiai, gyógypedagógiai, mentálhigiénés) programok megvalósításához, valamint hazagondozást és/vagy örökbefogadást támogató tevékenységekhez a nevelőszülői hálózat részére.
Az ellátott gyermekek fejlesztendő területeinek ismerete segítséget nyújtott a fejlesztő eszközök, játékok kiválasztásánál. A fejlesztendő területek szerinti vizsgálata után megállapítható, hogy az érintett gyermekek nagy százalékánál a következő területek fejlesztése javasolt és fontos:
- mozgás és egyensúlyfejlesztés
- kognitív funkciók fejlesztése
- térbeli orientáció, vizuomotoros koordináció
- beszéd és szókincsfejlesztés
Indoklás az eszközök kiválasztásához:
Testünk irányítását agyunk és idegrendszerünk végzi. Az agy a neuronok összekapcsolódása által fejlődik. Ezekhez, az összekapcsolódásokhoz ingerekre van szüksége, mely az érzékszerveken keresztül a külvilágból (hang, érintés, mozgás, szaglás, ízlelés) és saját testünk érzékeléséből (propriocetív és vesztibuláris rendszer) érkezik. Minél több ingert kap az agy annál több szinapszis (neuronok összekapcsolódása) keletkezik, azaz az agy kapacitása növekszik. Agyunk fejlődését nagyban befolyásolja, hogy mennyi inger éri azt és mennyit használjuk.
A mozgás az ember egyik alaptevékenysége, melynek elemi mintáit már minden csecsemő genetikusan magában hordozza. A kúszás, a mászás, mint mozgásforma kiemelkedő szerepet játszik az idegrendszer, az érzékszervek, az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlődésében. Ezek a képességek egymással összekapcsolódva teremtik meg az értelmi képességek alapjait. A mozgás nem csak testi és lelki hogylétünkre hat kedvezően, hanem gondolkodásunkra is. Minél fejlettebbek és összehangoltabbak a testi-és idegrendszeri működések, annál magasabb szinten képes működni az intellektus. A mozgásfejlődésben jelentős szerepe van az egyensúlyi rendszer -vesztibuláris rendszer- fejlődésének. Ez meghatározza az ember alapviszonyait a nehézségi erőhöz és a fizikai környezethez. A fejlődés korábbi szintjein létrejött hiányosságok a gyermek környezethez való alkalmazkodását és képességeinek kialakulását később is befolyásolják.
A mozgás nemcsak a stresszt oldja, hanem az agyra is hat. Amikor mozgunk, előkészítjük agyunkban a gondolkodás csatornáit, a testi mozgás elősegíti a szellemi mozgékonyságot. Azok a gyerekek, akik sokat mozognak, természetes módon felvérteződnek a tanulási zavarok ellen. Az agyban az idegpályák hálózatának megfelelő kialakulása függ a rendszeresen ismételt gyakorlatsoroktól. Fontos az egyensúlyozás, ugrálás, billegés, hintázás, forgás, hempergés, futás.
A mozgás a környezethez való alkalmazkodásban nélkülözhetetlen, az észlelési folyamatokban, a látás, hallás, tapintás megtapasztalásában is nagy szerepe van. A kielégítő mozgás fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból is fontos. Ha a gyermek ebben a szenzitív időszakban nem kapja meg a megfelelő mozgáslehetőségeket, motoros képességei visszamaradnak, és ez kihat a szellemi fejlődésére, érzelmi életére is. A begyakorolt mozgásminták által az idegrendszer sablonokat épít ki a megfelelő izom működéséhez, ez jelenti a beidegződést, mely onnantól bármikor előhívható.
A mozgás fejlődése elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A leírtakból érzékelhető, hogy a mozgás fejlesztésének nagy hatása van a többi kiemelt terület fejlődésében is, ezért a fejlesztő játékok túlnyomó része mozgásfejlesztő játék. A mozgás által olyan reflexek, kapcsolatok épülnek ki az idegrendszerben, melyeket később más relációkban működtetünk. A transzferhatások a testrészek között fellelhetőek.
A mozgás, hatással van az egész szervezetre. A tartó izmok erősödésével a testtartás stabilizálódik, az izmok ereje, tónusa, nyújthatósága, rugalmassága fokozódik. Tágulnak az izületi mozgáshatárok, a gerinc mozgékonysága is javul, a csontanyagcsere gyorsul. Az érzékszervek funkciói differenciálódnak, pontosabb lesz az észlelés. Fejlődik a mozgáskoordináció, a gyorsaság, ügyesség, állóképesség, finommotorika, egyensúly és térérzékelés. A jótékony hatás megmutatkozik a pszichés funkciókon is: érzelmi stabilitás, lelki egyensúly, pozitív énkép. Egyértelműen nő a szellemi teljesítőképesség, a figyelem és a memória.
A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tatoznak:
- figyelem, megfigyelőképesség
- érzékelés-észlelés
- emlékezet
- gondolkodás
A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó, felszólító jellegű ingerek esetén figyelhető meg. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nehezíti az alapos koncentrált fejlesztést. A társuló érzékelési és észlelési zavarok szintén szűkítik a lehetőségek körét. Fejleszteni kell a figyelem tartósságát, terjedelmét, az akaratlagos figyelmi funkciót. A megosztott figyelem kialakítása a távlati cél.
Az érzékelés és észlelés fejlesztése is nehezített, ha agykárosodás történt a fogyatékos gyermekeknél. A biológiai károsodás létrejöhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. Fontos a környezetről való ismeretek bővítése és a tapasztalatszerzés elősegítése.
Az emlékezet fejlesztésének célja, hogy a gyermekek olyan fejlettségi szintre jussanak el, hogy emlékezzenek eseményekre, élményekre, különböző észleletekre. A bevésés, a felidézés, a rövid és hosszú távú emlékezet, különböző érzékletek összekapcsolódásának elősegítése fontos.
A gondolkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele a mozgás, mert a gondolati síkon való műveletvégzés csak a konkrét tárgyakkal való cselekvés és sok gyakorlás után alakulhat ki. A tárgyakkal történő tevékenykedések közben létrejövő problémák megoldása csak fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől és a szavakban történő, kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben lévő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz. A környezet megismertetése, abban való tájékozódás, alkalmazkodás lényeges.
A biztosan kialakult testtudat a téri tájékozódás alapja. A saját test a kiindulópont ez teszi lehetővé az irányok megkülönböztetését. A tanulási zavar gyakori tünete a bizonytalan testséma. Az olvasási problémák hátterében a téri tájékozódás zavara áll. A koordinált mozgás, valamint az egyensúly fenntartása szorosan kapcsolódik a testséma helyes kialakításához. Nagyon fontos az is, hogy síkban jól tájékozódjon a gyermek. Az iskolai tanulmányok közben a hármas vonalközben dolgoznak.
A nyelvi és kommunikációs képességek meghatározzák az iskolai, később a társadalmi érvényesülést, sikerességet. Befolyásolják a tanuláshoz való általános viszonyt, a motivációt, a kortárscsoporthoz tartozást, a pályaválasztást, önbecsülést. Hatásuk beépül a felnőttkori szocializációba, a nyelvhasználat és a viselkedéskultúra minőségébe. Az előforduló zavarok oka bizonyos részképességek hiányának együttes előfordulásában rejlik. Tény, hogy nem csak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek vannak kommunikációs, olvasási, írási és szövegértelmezési gondjai. A problémák hátterében az általános nyelvi és kommunikációs alapok hiánya és diszfunkcionalitása húzódik meg.
A gyermekek egy részénél a nyelvi képességek fejlődése az átlagosnál lassabban megy végbe, ilyen estekben a nyelvi fejlődés késéséről, elmaradásáról beszélünk. Nevezik ezt a jelenséget megkésett beszédfejlődésnek is, a gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett, gondozott gyermekeknél ez gyakori. A zavar elsősorban a beszédszervek központi fejlődési és működési akadályozottsága nyomán jön létre, és a kommunikáció több területét is érinti. A beszédfejlődés későbbi szakaszában fellépő artikulációs és ritmuszavar, valamint a nyelvi fejlettség eltérése is beszédzavarnak minősül. A beszédzavar a gyermek összteljesítményét, pszichés és szociális fejlődését is befolyásolja. A beszéd a mozgáshoz hasonlóan az egyik legösszetettebb funkcionális rendszer.
Vannak gyerekek, akikkel nem lehet rajzolni, könyvet nézegetni, mert elszaladgálnak. Nekik az általunk választott játékok jelentik a korai beszédfejlesztés egyetlen használható terepét. A játékon belüli tanulás a leghatásosabb tanulási forma, amely igazodik a gyermek szükségleteihez, vágyaihoz és szabad teret nyújt a próbálgatásoknak. Játék közben a gyermekek gondolkodási műveleteket végeznek, kreatívabbá válnak és a beszédgátlásokkal küzdők is oldódnak, megnyilatkoznak. A játékok multifunkcionálisak: fejlesztik a részképességeket, a szociális kompetenciákat, a moralitást és a kreativitást. Mivel a játékok többször is eljátszhatóak, így az ismertek, jártaságok, készségek mélyebben beépülnek.
A szükséges fejlesztő eszközök beszerzése, rendszeres használata által a gyermekek fejlődése biztosítható lesz, így javulnak életkezdési, illetve örökbefogadási esélyeik egyaránt.